/In memoriam Ajkai Szénbányák, 2004/
Elfogyott immár a barnaszén
És hazátlan lett a vájár
Az utolsó csillék aranya
Veszprém magasánál jár már.
Üresen járnak a csillék
Nem tölti őket barna kő
Ajka-Csinger völgyét lassan
Elfelejti a zord idő.
2008.12.14 16:52
Tovatűnt már nagyon régen
Ezer színe a forró nyárnak,
De szívünk rejtett szegletében
a múlt tüskéi visszafájnak.
2008.12.06 15:22
Ó, én Uram, miért nem adád
azt, amit tudtál volna adni?
Fiadat imigyen miért hagyád
saját vesztébe szaladni?
S mondd, Uram, a lelkemért
ki mond majd vezeklő imát?
Jövendő, mely elvetélt,
S átlépett rajta a világ.
2008.11.28 23:50
Régen véget ért a nyár –
a tavasz fénye távol.
Hónak sűrű pelyhe száll
és elborít a zápor.
2008.11.25 (Veszprémben szombaton havazott.)
Láttad-e már tűzzel égő
Hajnalpírnak sugarát?
Nyári éjben messzefénylő
Tejút égi bársonyát?
Érezted-e kedvesednek
Símogató, szép szemét?
S hallottad-e angyaloknak
szívhez szóló énekét?
2008.11.25 17:08
Veszprém fölött kék az égbolt
Szürke felhők nem zavarják
Volt egy álmom, jaj, de szép volt –
– magas hegyek eltakarják.
2008.11.24 10:25
In dem Spiegel deiner Augen
entschwand jeder, wer lebt
Es ist wunderschöne Freude
der Moment zu erlebt.
In her mirror of your eyes
all of them, marry it, who live,
one single glance of yours
as good as the Universe is.
Az élet sajnos túl rövid –
Szelek szárnyán elszalad..
Az álmok útja megtörik,
S minden, mi volt, elmarad.
Szíved azért őrzi még
régvolt tavaszok illatát,
Titkos csókok hűs ízét,
S borús őszök bánatát.
2008.november 15. 16:15
A fák zöldje arannyá változott
Egy perc alatt, s bennünk valami útravált
A forró nyár hirtelen távozott
S a reggel csak hűvös űrt talált.
2008.09.28, Veszprém [vasútállomás]